Országos Duatlon

14 Oct

2012. október 6-ánkerült sor Szekszárdon a Magyar Országos Duatlon verseny, amire én és még 19 másik ember is hivatalos volt iskolámból. Tőlünk összesen 5 4 fős csapat indult a IV., V. és VI. korcsoportokból. De közel sem voltunk ilyen kevesen. Csak ami korcsoportunkból indultak 170-en, és egyre lejjebb haladva egyre többen voltak. Összesen 1400 bicikli volt látható a focipályán lévő depókban. Egyszóval majdnem az egész futballpályát beterítették a  biciklik.

Mi már pénteken délben ndultunk,és masszív 5 órás út után meg is érkeztünk akoliban, ahol elszállásoltak minket. Egy szobába raktak 3 további csapattársammal, Enikővel, Klárival és Annamarival. Igazán jó hangulatottudtunk magunknak ott este teremteni. Pletykálkodtunk és pizzát is rendeltünk. Kétszer! Aznap nem voltam annyira ideges a verseny miatt. Azt a fesztültséget szombatra tartogattam. Másnap egész sokáig aludhattunk, majd alapos takarítás és elpakolás után megreggeliztük az előző nap vett egészséges dolgokat. Rozsos-magvas barnakenyeret és szárnyassonkát vettünk azért, mert a tesitanárunkazt mondta, könnyű kajátkell ennünk. Így bőven bevásároltam banánból és szőlőcukorból is. Egyrészt nekem ezek az energiában gazdag élelmiszerek nagyon fontosak, mert majdnem minden olyan edzésen, ami hosszú és folyamatos mozgásforma (pl. futás) általában lemegy a vércukrom és szédülni kezdek, és fáj a hasamis. Így ezzela sok kajávalmeg tudtam előzni ezeket a kínokat, amik hát lássukbe nem váltak volna előnyömre egy ilyen neves és profin lebonyolított versenyen.

Amint az előbb mondtam, hogy profi szervezésű volt, abban tükröződött meg, hogy chipes rendszer volt, ami annyit tesz, hogy  a cipőfűzőnk közé kellett betenni egy narancssárga chipet, ami egy kék szőnyegen áthaladva mérte minden egyes táv teljesítési idejét. Ilyenkor csipogott, és ha mégse tette volna, akkor visszaküldtek, hogy fussak már át mégegyszer rajta. Ez nagy hátrányt jelentett, mert itt nem  a helyezéseket adták össze, mint a megyei döntőn, hanem a négy csapattag időeredményei számítottak. Másodikak lettünk a végén, másfél percel lemaradva az első helyezettől. Persze nagyon örültem neki, ez így elsőre tök jó szerintem. Egyénibe 8. lettem, aminek viszont már annyira nem örültem. Nem azért, mert azt gondoltam, hogy tudtam volna jobban, mertnem tudtam ebbenaz állapotomban, úgy h levoltam sérülve, hanem azért, mert a rajtban sokan sípszó előtt indultak neki a futásnak, és én pedig nagyon hátra kerülte, és onnan próbáltam magamat felküzdeni az élbojba. Bár azt a szenvedést, amit verseny közben éltem át, legnagyobb ellenségemnek sem kívánom!

Már az első futás első fordulója utánláttam, hogy ez az országos verseny nem kispiskóta ám! Szenvedtem igen rendesen. És nem olyan értelemben, hogy nem kaptamlevegőt, és szúrt az oldalam, mert szerencsére ezeket az évek során megtanultam korrigálni. Mindhárom résznél volt egy-egy olyan bajom, ami miatt nem tudtam teljesen felszabadultan végigcsinálni.

-Az első résznél mindössze annyi probléma volt, hogy csak arra tudtam gondolni, hogyhátra van 12km kerékpár és 1,5 futás. Pedig ami a legrosszabb volt, az az első futás, ami 3 km volt. Az pedig eszembe nem volt, hogy az aktuális dolgok miatt kéne aggódnom, mertezt még nagyon jól bírtam.

-A második szakasz problémái abból adódtak, hogy nem hittem magamban. Ez volt ugye a cangázós rész, ami a legpihentetőbbnek bizonyult, bár úgy éreztem ez volt a legrosszabb és legmegterhelőbb is egyben. itt  amásodik bojban kaptam helyet, ami végül is jó, mert itt van a legnagyobb szélárnyék, és nem kell annyira hajtanod szemben az elemekkel.       Mégis úgy éreztem, hogy egyszerűen képtelen vagyok rá, amit persze aztán gyorsan helyrehoztam magamban, de ezt sokszor meg kellett csinálnom, ami leterhelte az agyam, és nem tudtam odafigyelni jól a fordulókra, ahol pedig picit le-leszakadtam, és nagyon nehéz volt felmenni. Ilyenkor teljesen letörtem, mert eszembe jutott, hogy nem fogok nyerni, és milyen elől van már az a csaj, aki nyerni fogja. Tekertem mint az állat, és arra a következtetésre jutottam, hogy igazuk van azoknak, akiket meginterjúvoltak a győzelem után. Ők azt mondták, ennek nincs taktikája, csak nyomni kell és nyomni, az pedig,hogy meddig tudod csinálni csak rajtad múlik.

 

-Hát az utolsó másfeles futás résznél úgy voltam vele, hogy öngyilkos leszek. Egyszerűen nem tudtam mit kezdeni a testemmel, teljesen erőtlennek éreztem magam, amikor toltam futva a depóba a bringámat. Bár itt az öltözödés igen gyorsan ment, tökre csodálkoztam magamon, és megállaptottam, hogy mekkota isten vagyok. Mondom, akár lehetnék modell is, akik egy teljes felszerelést kapnak magukra 90 másodperc alatt. de  alelkesedésem rögtön alábbhagyott, amikor már afuts felénél jártam. Úgy éreztem sétálnom kell, de nagyon akartam már a végét, így nem adtam fel, rohantam tovább. A végén találkoztam egy kedves barátommal, aki bíztatott hogy csináljam. A végén hatalmas sprintet nyomtam, már nem éreztem a lábamat se.

Amikor beértem a célba sírtam. Sírtam a boldogsától, hogy vége van annak, amire hetek óta készülünk, de sírtam amiatt is, hogy nem sikerült annyira amennyire én azt elterveztem. Levegőt nem kaptam, hoztak nekem vizet, hogy felfrissüljek, amitől tényleg kicsit megnyugodtam. Láttam befutni a csapatom többi tagját, és nagyon büszke voltam rájuk, hogy úgy mintén, az utolsó 100 métert meg tudták nyomni. Gusttavo Lima ment éppem, amikor beérkeztem a szőnyegre, és azóta is csak azt nyomatom a Scream-mal és a Milli-milli-on-nal együtt, amiket meg az eredményhirdetésen hallottam. nagyon sok ismerőssel találkoztam, akikkel persze kölcsönösen gratuláltunk egymásnak, és eszmét cseréltünk a versenyről.

Hazafeleugyannagyonfáradt voltam, deazért még toltunk egy duatlon after partyt a tesitanárunkkal együtt, aki szintén nagyon meg volt velünk elégedve. És ami mindig szoktunk mondani: “Újabb sikeres napot zártunk le!” Köszönjük Szekszárd!

Duatlon Diákolimpia Országos Döntő, B kategória, V. korcsoport II. helyzés. Csapattagok: Molnár Enikő, Edöcsény Klára Ilona, Bozsik Annamária, Kertész Anna

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: