Archive | November, 2012

Things

22 Nov

Hoztam ma is pár képet, ha már új információval nem szolgálhatok az edzéseim kapcsán, mindössze annyival, hogy próbálom nyomni mint az állat 😉

ImageImageImageImageImageImageImage

Hétvégi megpróbáltatás

16 Nov

Gondolom mindenki úgy van a dolgokkal, hogy valamitegyszerűen nem akarmegcsinálni, de aztán rájön arra, hogy kell, mert mekkora jó lesz, ha megcsinálta. Én határozottan így vagyok például a szobám kitakarításával, főzéssel, na és természetesen a novemberi Nagy Hideg-heggyel is. Igazából nem vagyok biztos benne, hogy így kell írni, de fog a faszom utánanézni…

Tavaly kezdtem elerre a versenyre járni, ami egyike a kedvenc versenyeimnek és egyben utálom is. Nem szeretem, mert 7.5 kilómétert kell felfele futni, hol meredekebb, hogy pedig lazább részeken. Persze vannak benne igazán durvarészek is mint pl. amikor a vége felé ilyen 30%-os emelkedő van, és eléghosszú is ráadásul.  E lefutása alatt, kb. köpnyi nyelni nem tudsz, és általában a halálodat kívánod. (Saját tapasztalatom szerint) Tényleg iszonyatosan megerőltető ezt végigbaszni, de ugyanakkor egyben egy felszabadító érzés is a végén, hogy igen, meg tudtam csinálni, képes voltam arra, amit elterveztem! Egyben ezért is szeretem, de persze a sportoláson kívül még egyéb jó dolgok is várnak ránk. Fenn a csúcson 894 méter magasban forró teával és Sport szelettel várnak minket. Valamint erre a versenyre nem megyünk túlsokan, holnap mindössze 6 fiatal száll versenybe ilyen marha jó tájfutók ellen, hiszen ez nem csak kajakverseny, mert ha az lenne akkor simán odapirítanék minden lányka akorosztályomból. Nem, ez ilyen rendes országos verseny, ahol számos sportág neves képviselői jelennek meg és hajtják végre ugyan azt a távot, amit nekem kis piti amatőrnek kell. Gondolok én itt híres magyar tájfutókra, akik ezeket nyerni szokták, stb. De hát mi nem azértmegyünk oda, hogy felkerüljnk a doboző első három fokára, hanem a részvételért, hogy megmutathassuk magunkat a többieknek, hogy igen, itt vagyunk a, DKSC, ami erre az úgymond közösségi futásra eljöttünk, neveztünk.

Éspersze indig fantasztikus a hangulat ilyen kis családi körben. Mndjuk én általában halgatok, ahogyan buziskodnak a tbbiek, de higgyétek el ez nekem nagyobb élvezet mint bármi más. Sacival ezt nagyon élvezzük, amikor edzésen vagyunk. Apropó Saci!Sajnos ő nem jön erre a versenyre, helyette inkább a hivatalos edzésen vesz rész ami szombat reggel 10-kor lesz az avason. Majd jól meginterjúvolom,milyen volt, remélem kíváncsiak vagytok! Egyébként ilyenkor közösen elszoktunk menni kajálni. Tavaly például egy jó nagy gyros tál volt a kaja, ami kifejezetten jól esett a futásunk után.

Hazafele pedig fáradtan indultunk el, és úgy is érkeztünk meg este. Tavaly nagyon jól éreztem magam, és nagyon örülök, hogy idén is részese lehetek ennek a fantasztikus, megmozgató eseménynek!

P.S.: Most olvasom,  hogy rajthoz áll Szabó Gabriella, ésaz olimpia férfi ezüstérmes négyesünk is! Egyre jobban izgulok, ráadásul azt ismost látom,hogy több mint ezren adták le a nevezést, ami egy igen népes mezőnyre utál. Remélem sok ismerőssel fogok találkozni, köztük ezekkel neves emberekkel is!

Ja és Saci: Baszhatod, hogy nemjössz:DDDDD Én találkozni fogok Kammererékkel te meg nem:D De amúgy sajnálom, hogy nem leszel ott. Ja és amúgy igazából az ezer egyes a kedvecem

Téli edzések

10 Nov

Vége van a nyárnak, a melegnek és a végtelen szabadidőknek. Bár ez nálam ár most se így volt, mint a legtöbb hozzám hasonló korúnál, mert n napi 2 edzésre jártam, minden nap 6-kor ketem, hogy odaérjek a tóra bringával. Páran azért vállalkoztunk arra, hogy kb. 17 km-t biciklizve jussunk el Mályiből Szirmán át a Csorba-tóra.És hiába voltfárasztó, érzem, hogy megérte, és nem bántam meg, hogy a szünetem 70 %-át edzéseel ésutazással kellett töltenem. Ez mostmár télen se változik, mert bejelentem, hogy hivatalosan is megkezdődtek a téli edzések, vagyis a TÉLI SZEZON. 

Jelentem, immáron végigtoltam 4 edzést keddtől kezdve. Rögtön kedden egy igen komoly úszásunk volt a Kemény Dénes Sportuszodában. Mivel én tavaly év végére elértem azt a szintet, hogy végig tudtam úszni gyorsúszásban az egész edzést, gondoltam, ez most se jelent majd nekem akadályt. Nem a faszt nem első 5 hosszom után majd meg pusztultam az úszástól és a bemelegítő többi részében már csak kapálóztam a víz felszínén. Nem nyújthattam valami kellemes látványt, de hát ez az igazság. az edzésünk komolyabb részére azért összeszedtem némileg magam, de egy igazi kínszenvedés volt számomra. Nem beszélve arról, hogy a kezdés este 8-kor volt, és fél 10-ig tartott. Még szerencse, hogy másnap nem mentem hajnali úszásra 6-ra, mert akkor már szerintem teljesen szétestem volna…

Image

 

Image

Szerdán drága edzőnk,Sanyibá az MVSC pályán tartott nekünk egy intenzív futóedzést. Annyira azért nem volt jó, mint amikor Sacival futunk, deazért elment.Sportolásnak mindenképp számított. Talán az eleje volt a legrosszabb, mert Cooper-test-et futottunk, annak érdekében, hogy kiderüljön rólunk, hogy az év végéhez viszonyítva mennyire vagyunk még lemaradva, ésha majd márciusban lefutjuk ezt újra, akkor szemmel is érzékelhető legyen a fejlődésünk. konkrétan az edző úr azt mondta, hogyha megtudom a 7 kört, azaz 2800 métert, akkor leszopja magát, de én mégse tudtam ezt hozni, mert 12 percalatt csak 2755 métert nyomtam le. Kezdetneknem is olyan rossz, viszont nem vagyok megelégedve vele, mert tavaly a győri fizikai felmérőn is ennyi körül futottam. De majd az idő mindent meggyógyít.

Image

 

Csütörtökön az eddigi állítólagos kedvencemen vettünk részt, a Kós-Kondin. Mindenféle hasznos dolgokban sajátíthattam el a tudásomat, és arra is rájöttem, hogy a nyár során igen elgyengültem, szóval épp itt az ideje helyrehozni Nagyon keményen dolgoztunk mi, nagytöbbség. Bár a tenyerem végül feladta a szolgálatot, annyira fájt és tiszta vörös lett. A képért katt az instagrammomra! (annakertesz) Viszont olyan élménybenvolt részem, amiben amiben márfél éve nem. Abban, hogy miközben csináltam a fekvenyomást illetve egyéb okosságokat, éreztem hogy fáj, de nem hagytam abba. Még a maximumon is túl tettem, mindig csináltam még egy kicsit hozzá.Csakmondogattam magamban, hogy na még egy kicsit,nincs sok hátra. Valahogy pedig sikerült, és ezért mostmár hivatalosan is ez a kedvencem!

Image

 

A pénteki edzés szerintem pedig kiérdemelte a legfárasztóbb és legizasztóbb díjakat. Bár amellett,hogy mérhetetlenül sok fekvőt és felülést csináltunk 50-esével, rengeteget szórakoztunk is. Szerencsére a hangulat ilyenkor mindig a toppon van, ez az azedzés, ahol legjobban összeér a csapat. Tornatermin van játék, meg ugrálás a szivacsokra, és ilyenkor mutatják meg a többiek, hogy ők mekkora jök valamilyen dologban, legyen az gyűrűvan korlát. Egyszóval az edzés mellett egy hatalmas buli is!

Egyébként két új nagy hírrel jövök még elétek. Az egyik, hogy iskolai felmérésen megugrottam a 135 centit magasugrásba,ami igen nagy szó, mert az éven igen gyászosan ment, és a személyes rekordom itthom amúgy is csak 130cm volt. Versenyen eddigi legjobban 140 cm volt.

A másik pedig, hogy  atesitanárom felkért, had tanítsa be nekem a felemás korlát tornagyakorlatát, amin udjátok így pörögni kell orrba-szájba. Így elképzelhető, sőtmár biztos, hogy részt fogok venni egy igazi tornaversenyen, méghozzá egy olyasmi gyakorlattal, amiket a profi tornászok is csinálnak! Oh my, I can’t wait!

 

Inspire yourselves!

2 Nov

Ha már úgyis vége lassan a szünetnek, akkor adjatok méltó befejezést ennek! Én már nagyban motiválódok a délutáni avasi futáshoz. Amúgy megszámoltam a lépcsők számát. Hát kicsit tévedtem, mert 324 fokból áll… Remélem ezzel a néhány képpel tudlak inspirálni titeket az edzésekre!

20121102-111429.jpg

20121102-111436.jpg

20121102-111441.jpg

20121102-111446.jpg

20121102-111452.jpg

20121102-111458.jpg

20121102-111504.jpg

20121102-111509.jpg